Becske község honlapja

Becske község a Cserhát hegység belsejében a Szanda-hegy és a Galga patak közé épült a középkorban. A török kincstári defterek szerint a török hódoltsághoz tartozott.

Becske elnevezését a szakirodalom a Benedek személynévnek a régi magyar nyelvű alakjából származtatja. A települést először 1272-ben említik az írott források. A XV. Század közepén a szandai vár tartozékát alkotta, Historia Domusa szerint Becske 1493-ban már templomos hely volt. 1549-ben török hódoltsági területként volt feljegyezve.

Nógrád vármegye adóösszeírásai szerint 1598-ban a Széchenyi, 1635-ben a Bosnyák család voltak a birtokosai. Becske fallal körülvett temploma a török hódoltság idején a főtiszt lakásául szolgált, aki a törököknek a nógrádi várakból való távozásakor felgyújtotta azt. A régi templomból egy 500 fontos harang maradt fenn, 1532 évszámmal.

A település középkori története nem nagyon ismert, csak következtetni lehet a környék településeinek közös történelméből, de tudható, hogy a török végig dúlta a térséget. 1545-ben elfoglalta Szanda várát, 1552. évben egészen Szécsényig jut, és sajnálatos módon kiirtotta a lakosságot. 1549-től török hódoltsági terület.

1754-ben 3 birtokos volt a faluban, 1770-re igen népszerű lett a település és a jobbágyok már 17 birtokosnak szolgáltak. Többnyire egytelkes – azaz „hétszilvafás” nemesek birtokai tovább bővültek. A jobbágyfelszabadítás után azonos jogú polgárokká váltak a jobbágyokkal.

A XX. Század első felében Becske lakosságának száma 1200 fő volt. Jelenleg 605 fő él a községben.

Becske egyik fontos nevezetessége az 1820 körül épült Balás-kúria, mely klasszicista stílusban épült. A II. világháború után a helyi intézményeknek adott otthont. Jelenleg magántulajdonban van, és magánszálláshelyek kerültek kialakításra.

A mai Római Katolikus Templomunk 1800-ban épült, klasszicista stílusú homlokzattal. Belső terei gazdag díszítésűek, berendezései védelmet érdemelnek. A templom előtt található egy kőfeszület „a dézsai szőlős gazdák 1858” felirattal. Ennek a kőfeszületnek a teteje 2013 decemberében ledőlt.

Az Európa közben található a XVIII. Században épült boltíves Kőhíd. Anyaga terméskő, barokk építészeti stílusban.

Falunkon halad keresztül az Országos Kék – túra útvonal. Keleti irányban 1 órányira érhető el a Szanda vár, és Hollókő vára.

A Művelődési Ház eredetileg 1967-ben épült, 2011-ben külső-belső felújítására került sor.

Jelenleg a Művelődési Házban nyilvános könyvtár működik, mely heti két alkalommal áll rendelkezésre a könyvtár látogatói számára. Itt kap helyet a sport a labdarúgó mérkőzések idején. A Művelődési Ház parkjában található a szabadtéri színpad, mely a kulturális eseményeknek ad otthont.

Mára azonban az ország hetedik buddhista Sztúpájával is büszkélkedhet a falu. A község szépsége és nyugalma ugyanis megragadta a Gyémánt Út Buddhista Közösséget. A közösségnek már 1997 óta létezett itt meditációs központja, lassan nemzetközivé nőtte ki magát a nyári kurzus, s régi vágyuk vált valóra, mikor 2008. szeptember 14-én Serab Gyalcen rinpocse, a nepáli buddhista – mester felavatta a Csiga-hegyen az úgynevezett Megvilágosodás Sztúpát. A Sztúpáról érdemes tudni, hogy építése különleges módon történik. Benne ereklyéket, szent iratokat, gondosan elkészített Buddha szobrokat helyeznek el.

A községben óvoda és alsó tagozatos iskola működik. Az infrastruktúra teljesen kiépült. A község jó közlekedési viszonyokkal rendelkezik.